érthetetlen.

egyszerűen amikor meglátom a gyomrom mintha teljesen összeszorulna és a szívem is össze vissza kalimpál. ezeket az érzéseket váltja ki belőlem Ő... a puszta látványa annyira lenyűgöz, hogy ismeretlenül is megkapná a szívemet és annak minden szeretetét. 

érthetetlen. 

felejtenem kellene? de mit felejtsek? felejtsem el a szemét, arcát, illatát és mozdulatait? 

nem. azt semmiképp. nem tudom elfelejteni azt az embert aki ilyen erős és hatalmas érzéseket vált ki belőlem. nem. bármit el tudnék viselni, de ilyen különleges ember felejtését azt nem. mi maradna akkor nekem? 

üresség. határtalan és mély üresség..