:)

parkban ülve odaült egy kis lány mellém kérte hogy meséljem el neki hogy miért sírok
nem tudtam mit mondani halkan könnyes szemmel annyit mondtam FÁJ! és a szívemre tettem a kezem. ö letörölte a könnycseppet az arcomról és azt kérdezte hogy miért?
annyit mondtam neki: tudod kislány az élet ilyen sokszor vagy boldog de még többször szomorú az élet nemcsak rózsaszín felhőkből álmodozásból áll az élet arra is megtanít hogy maradj erős mikor minden veszni látszik hogy engedj el olyan embert akit a világon mindennél jobban szeretsz. te is rájössz majd hogy nem könnyű az élet de akkor emlékezz majd szavaimra kérlek,hogy volt egy lány aki tudta milyen szeretni és megpróbált minden áron erős maradni! :)